A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Népszerűségét jól mutatja, hogy a világ borvidékeinek nagy részén jelen van, az összes jelentős bortermelő országban készítenek belőle bort. Ismertségét a klasszikus bordeaux-i házasítások népszerűségének köszönheti, amelyekben a cabernet sauvignon mellett nagyrészt a cabernet franc és a merlot szőlőfajták borai vannak jelen. A szőlőfajta a Franciaországban található Bordeaux borvidékről kiindulva megtalálta helyét az Újvilágban, például a kaliforniai Napa-völgyben, az ausztráliai Coonawarra régióban és a chilei Maipo völgyben. A 20. század legnagyobb részében világviszonylatban a legnagyobb területen telepített szőlőfajta, amíg a merlot fajta telepítései meg nem haladták területét az 1990-es évek elején.
A vezető szerep ellenére a cabernet sauvignon egy relatíve új szőlőfajta, a szintén bordeaux-i cabernet franc és a sauvignon blanc szőlőfajták vad kereszteződésével jött létre, első említése a 17.
századra teszi Délnyugat-Franciaországba. A fajta népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének – a vastag héj ellenállóvá teszi a rothadásnak, a kemény fás részek pedig jól tűrik
a fagyot –, részben pedig a belőle készült bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető. A cabernet sauvignon név napjainkban már nem csak egy szőlőfajta és a belőle készült
bor megnevezése, hanem valóságos „brand” vált belőle, amely magát adja el, bármilyen borvidékről is származzon.
Tulajdonságai
A cabernet sauvignon fajta közepesen vízigényes, a meleg klímát szereti. Fürtje közepesen tömött, hosszúkás. Bogyói aprók, magja nagy, a mag-hús aránya átlagosan 1:12, amely a szőlőfajták között kiemelkedően magasnak számít. A bogyóhéj vastag és színanyagban gazdag. A bogyó csersavtartalma – elsősorban a magnak, másodsorban a héjnak köszönhetően – magas. A cabernet sauvignon későn virágzik és későn érik. Magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos, hogy a gyümölcsöt a teljes fiziológiai érettség állapotában szedjék, máskülönben rendkívül kellemetlen, éles, szárító érzetű bort ad. A lisztharmatra érzékeny, a vastag héjnak köszönhetően ellenáll a rothadásnak.
A tőke növekedési képessége magas, ezért gyakran alacsony növekedésű gyökértörzsre oltják, illetve szegényes talajba telepítik. Fás részei kemények, ami a faggyal szemben ellenállóvá, valamint gépi szüretre alkalmassá teszi. Talajigény szempontjából jól alkalmazkodik, de igazán kiváló minőségű gyümölcsöt jó vízelvezetésű, kavicsos, úgynevezett „gravel” talajon ad. A talaj agyag- és mészkőtartalma lassíthatja az gyümölcs érését.
Borkészítés
A cabernet sauvignon cefréjét általában hosszan héjon tartják és macerálják (szín és csersavkioldás) és magas hőmérsékleten erjesztik (26–28 °C). A bor remekül ászkolható, gyakran hosszan érlelik új kis fahordóban (225L). A bor hosszan érlelhető, karakterét a gyümölcsön túl az erjedés, az alkohol és a fa aromái határozzák meg.
A cabernet sauvignon tipikus partnerei házasításokban a merlot, a cabernet franc, a malbec, a syrah, a sangiovese és a tempranillo. A cabernet sauvignon bora önmagában gyakran „kemény”, ezért kerülnek a házasításba más, a jobb egyensúlyt lehetővé tevő borok. Olyan házasításokban, ahol más szőlőfajta bora dominál a cabernet sauvignon szerepe általában a test és csersavtartalom növelése. Vörösborkészítésen túl a cabernet sauvignon gyümölcsös, általában hidegen erjesztett rosé bor alapanyagául is szolgálhat.
Borának jellemzői
A cabernet sauvignon borában közepesen kifejezett primer gyümölcsaromákat találunk, gyakran fekete ribizlire (cassis) és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Érleléssel egyéb szekunder aromák fejlődhetnek ki a borban, mint például az eukaliptusz, menta, cédrus és dohány. A hideg klímán termesztett cabernet sauvignon borának illatán gyakran úrrá lesz a vörösbornál kellemetlen herbásság (gyógynövényesség), paprika és zöldpaprika. Ez utóbbi a metoxipirazin vegyületnek köszönhető, amelyre az ember orra rendkívül érzékeny. Forró klímán a gyümölcs túlérett, lekváros, esetleg főtt gyümölcsös aromákat vihet a borba.
A cabernet sauvignon bora általában nagy testű, közepes-magas alkoholtartalmú, magas csersavtartalommal és közepes-magas savtartalommal rendelkezik. A csersavtartalomnak, a savnak és a magas antioxidáns tartalomnak köszönhetően hosszan érlelhető, gyakran évtizedekig fejlődik a palackban. A magas csersavtartalom miatt a legjobb minőségű borokat érdemes akár 4–8 évig is
érlelni fogyasztás előtt. A magas antioxidáns-szint miatt mértékletes fogyasztása jó hatást gyakorolhat az egészségre.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cabernet_sauvignon
10 tudnivaló a cabernet sauvignon szőlőfajtáról
Annak ellenére, hogy hazánk éghajlata elsősorban a fehérszőlőknek kedvez, minket sem került el a vörösbor-mánia. Így, ha a világfajtákról beszélünk, sok borfogyasztónak először a cabernet sauvignon jut eszébe, a szőlőfajta, amelyet a világ többi borászához hasonlóan, a magyarok is nagy előszeretettel ültettek a kilencvenes években. Mára itthon letisztulni látszik a kép, ahogy kiderült, melyek azok a vidékek, ahol meglehetős gyakorisággal, kiemelkedő, szép eredményt produkál a fajta. A következőkben tíz pontba szedtük a szőlőfajtával kapcsolatos legfontosabb információkat.
- Sokáig egy mára kevéssé ismert biturica nevű szőlőfajtát tartottak az elődjének, egy 1997-es DNS-kutatás azonban más eredményt hozott. A híres kékszőlőfajta felmenőit tekintve elsőre meglepődhetünk, hiszen a sokszor kistestvérként kezelt cabernet franc és egy fehér szőlőfajta, a sauvignon blanc keresztezéséből született meg.
- Nem számíthatjuk az ősi szőlőfajták közé, hiszen a 18. század végéig nem volt komolyabb hatással a borvilágra. Médocban történő elterjesztésében Baron Hector de Brane és Armand d’Armailhacq játszotta a legnagyobb szerepet. A huszadik század végére pedig minden szempontból behozta korábbi lemaradását.
- A világon általánosan elterjedt a szőlőfajta nevének ismerete. Amennyiben csak a „cabernet” szót látjuk magában, azon is majdnem biztos, hogy a cabernet sauvignon-t értik, a franc a világ legtöbb pontján kevésbé ismert.
- A szőlő legjellemzőbb tulajdonságai a kisméretű bogyó, és ennek következtében az egységnyi mustra jutó, az átlagosnál magasabb héjmennyiség. Ebben persze közrejátszik a viszonylag vastag héj is, ami jól jön abból a szempontból a szőlészeknek, hogy a fajtát ellenállóvá teszi a rothadással szemben, így nedvesebb klímán is jól termeszthető.
- A cabernet sauvignonból fajtaborok és házasítások is készülnek a világ több pontján. Az előbbi csoport főleg olyan vidékeken jellemző, ahol évről-évre biztosított megfelelő mennyiségű napsugár éri a szőlőt a beéréshez, míg az utóbbi csoport a rizikósabb borvidékeken gyakori, ahol főleg melot-val küvésítik.
- Általánosságban elmondható, hogy legszebb példái olyan területekről származnak, amelyek klímája se nem túl meleg, se nem túl hideg. Nemzetközi viszonylatban legkiemelkedőbbként kezelt termőterületei: a hazájának számító francia Médoc és Pessac-Leognan mellett az amerikai Napa és Sonoma, az olasz Bolgheri, az ausztrál Coonawarra és Margaret River és a spanyol Penedés.
- Fogyasztói körben aratott népszerűségét egyrészről valószínűleg jellegzetes, könnyen felismerhető aromáinak köszönheti. Hűvösebb éghajlatról vagy évjáratból származó tételeire a kaliforniai paprika húsa, rosszabb esetben a fűszerpaprika, míg érettebb tételeire a fekete ribizke jellemző.
- A termelők pedig valószínűleg azért kedvelik, mert amellett, hogy gondosan kezelve nagy borokat ad, még viszonylag magas termésátlagok és kevéssé költséges borászati feldolgozás után is emlékeztet a fajtában rejlő csúcsborokra, jellemző aromatikája okán.
- Egyik oldalról nézve, a fajta érzékenységénél és késői érésénél fogva különösen alkalmas az egyes évjáratok közötti különbség bemutatására, egy kevésbé pozitív látószögből azonban azt is mondhatjuk rá, sok klímán nem érik be nagy bizonyossággal minden évben.
- A szőlőbogyó magas fenoltartalma, mély, intenzív színárnyalatú borokat adhat, amely miatt a fajta esetében gyakori a viszonylag hosszú időn át tartó héjon áztatás, és sok esetben felmerül az igény egy hosszabb palackos érlelésre. Bár egy érett gyümölcsből készített cabernet fiatalon is vonzó lehet, legmagasabb rendű, legkifinomultabb és legizgalmasabb formáját általában hosszabb palackos érlelés után fedi fel.
https://vinoport.hu/eleterzes/10-tudnivalo-a-cabernet-sauvignon-szolofajtarol/809